Beke Sándor
(* 1939. febr. 26. Csilizradvány) Rendező, színházigazgató, színész, színházi szakíró. 1958-ban befejezte a pozsonyi magyar tanítóképzőt. Ezt követően a komáromi Magyar Területi Színház tagja lett; 1959–1963 között elvégezte a pozsonyi színművészeti főiskola színész szakát, 1963–1968 között rendezői képesítést szerzett Budapesten. Az 1960-as évek derekán...megnyit →
(* 1939. febr. 26. Csilizradvány) Rendező, színházigazgató, színész, színházi szakíró. 1958-ban befejezte a pozsonyi magyar tanítóképzőt. Ezt követően a komáromi Magyar Területi Színház tagja lett; 1959–1963 között elvégezte a pozsonyi színművészeti főiskola színész szakát, 1963–1968 között rendezői képesítést szerzett Budapesten. Az 1960-as évek derekán...megnyit →
Részletek
(* 1939. febr. 26. Csilizradvány) Rendező, színházigazgató, színész, színházi szakíró. 1958-ban befejezte a pozsonyi magyar tanítóképzőt. Ezt követően a komáromi Magyar Területi Színház tagja lett; 1959–1963 között elvégezte a pozsonyi színművészeti főiskola színész szakát, 1963–1968 között rendezői képesítést szerzett Budapesten. Az 1960-as évek derekán több irodalmi műsort rendezett; a csehszlovákiai magyar kisszínpadi mozgalom megalapítói közé tartozik. Ezt követően visszatért Komáromba, 1969-ben megalakította a kassai Thália Színpadot, melynek 1976-ig volt vezető személyisége és rendezője. Ezután Mo.-ra települt. Itt különböző színházak rendezője (Miskolc, Kecskemét, Eger – itt igazgató is volt; Budapest: Népszínház, Kamaraszínház). Az 1989-es rendszerváltás után azonnal vendégrendezést vállal Kassán, majd Komáromban. 1990–1994 között a Magyar Területi Színház igazgatója, mely neki köszönhetően vette fel a Komáromi Jókai Színház nevet. Szerepe volt a Kassai Thália Színház önállóvá válásában is. Később – főrendezőként, művészeti vezetőként – többször visszatért Kassára. Komáromban létrehozta a Bástya Színházat (1991). – Főbb rendezései: Matesz: William Shakespeare: Rómeó és Júlia. Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde. Dobozy Imre: Szélvihar. Kassai Thália Színpad: Henrik Ibsen: Kísértetek. Gál Sándor: Szürke ló. Osvald Záhradník: Kinek üt a toronyóra. Szakonyi Károly: Adáshiba. Jean-Paul Sartre: Altonai foglyok. Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci. Tamási Áron: Énekes madár. Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom. Jean Cocteau: Rettenetes szülők. Komáromi Jókai Színház: Alfred de Musset: Lorenzaccio. Sütő András.: Kain és Ábel. Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: A félkegyelmű. Örkény István: Macskajáték. Örkény István: Tóték, Molière: A fösvény. Háy Gyula: Mohács. Tadeusz Rózewicz: Fehér házasság. Madách Imre: Az ember tragédiája. Kassai Thália Színház: N. Richard Nash: Esőcsináló. Tennessee Williams: A vágy villamosa. Dobos László.: Földönfutók. William Shakespeare: Hamlet. Csurka István: Döglött aknák. Friedrich Schiller: Ármány és szerelem. Gál Sándor: A pokol tornáca. Ratkó József: Segítsd a királyt. Márai Sándor.: A gyertyák csonkig égnek. – Fm. A rendezés története (1974); Korunk és költészetünk – irodalmi összeállítás. – Díjak, elismerések: Magyar Művészeti Akadémia Színházművészeti díja (2019); Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2005); Határon Túli Magyar színházak V. Fesztiválja, A legjobb rendezés díja (1993). – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Darvay Nagy Adrienne: Színek Kisvárdán (1998); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000).
Csilizközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása
Részletek
Regionális, önkormányzatokat összefogó társulás (Csilizradvány, 2000). Tevékenységi köre elsősorban az érdekvédelem és érdekképviselet, továbbá kulturális, közművelődési, sport, szabadidős, szociális segítségnyújtási és egyházi feladatok segítése. A társulás tagjai a csilizközi községek: Balony, Csilizradvány, Csiliznyárad, Csilizpatas, Kulcsod, Medve, Szap, Komáromfüss, Kolozsnéma és Csicsó.
Csilizradvány (Čiližská Radvaň)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi D-i részén, Nagymegyertől DNy-ra. L: [1921] – 958, ebből 887 (92,6%) magyar, 58 (6,1%) szlovák; [2011] – 1205, ebből 1128 (93,6%) magyar, 65 (5,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1140 (94,6%) magyar, 50 (4,1%) szlovák....megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi D-i részén, Nagymegyertől DNy-ra. L: [1921] – 958, ebből 887 (92,6%) magyar, 58 (6,1%) szlovák; [2011] – 1205, ebből 1128 (93,6%) magyar, 65 (5,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1140 (94,6%) magyar, 50 (4,1%) szlovák....megnyit →
Részletek
Csilizradvány − Református templom (GJ)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi D-i részén, Nagymegyertől DNy-ra. L: [1921] – 958, ebből 887 (92,6%) magyar, 58 (6,1%) szlovák; [2011] – 1205, ebből 1128 (93,6%) magyar, 65 (5,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1140 (94,6%) magyar, 50 (4,1%) szlovák. V: [2011] – 478 r. k., 442 ref., 4 gör. kat., 3 ev. – Bethlen Aladár felosztott füzespusztai nagybirtokára az első csehszlovák földbirtokreform során 1928-ban cseh-morva kolonisták települtek. Középkori gótikus alapokon álló ref. temploma 1794-ben épült klasszicista stílusban. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. A közeli Csiliz-patak és az egykori mocsárvidék növény- és állatvilága védett terület.
Kóczán Mór
(* 1885. jan. 8. Kocs, † 1972. júl. 30. Alsógöd [Mo.]) Atléta, református lelkész. A Pápai Református Kollégiumban szerzett lelkészi oklevelet, s ott kezdett atletizálni is. Előbb a Budapesti Torna Club, majd a Ferencváros sportolója volt. 1907-től Csallóközaranyos segédlelkésze, 1914- től pedig Csilizradvány lelkésze...megnyit →
(* 1885. jan. 8. Kocs, † 1972. júl. 30. Alsógöd [Mo.]) Atléta, református lelkész. A Pápai Református Kollégiumban szerzett lelkészi oklevelet, s ott kezdett atletizálni is. Előbb a Budapesti Torna Club, majd a Ferencváros sportolója volt. 1907-től Csallóközaranyos segédlelkésze, 1914- től pedig Csilizradvány lelkésze...megnyit →
Részletek
Kóczán Mór (FI)
(* 1885. jan. 8. Kocs, † 1972. júl. 30. Alsógöd [Mo.]) Atléta, református lelkész. A Pápai Református Kollégiumban szerzett lelkészi oklevelet, s ott kezdett atletizálni is. Előbb a Budapesti Torna Club, majd a Ferencváros sportolója volt. 1907-től Csallóközaranyos segédlelkésze, 1914- től pedig Csilizradvány lelkésze volt. Olimpiai helyezései: 1908-ban Londonban diszkoszvetésben 6.; 1912-ben Stockholmban gerelyhajításban 3. (Kovács Miklós néven). A államfordulat után csehszlovák állampolgár lett; 1920-ban a Sparta Praha atlétájaként csehszlovák bajnoki címet szerzett. Az 1924-es párizsi olimpián már csehszlovák színekben ért el súlylökésben 6. helyezést. A második vh. után a lakosságcsere-egyezmény keretében Mo.-ra telepítették. Haláláig Gödön élt.
Szabómihály Gizella
(* 1956. jan. 9. Sajószárnya) Nyelvész. Nagymegyeren érettségizett; a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án 1979-ben magyar–szlovák szakos tanári oklevelet, 1982-ben bölcsészdoktori címet szerzett; 1979-től 1992-ig a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa. 1992 és 1999 között szabadfoglalkozású nyelvész, szakfordító, tolmács. A Gramma Nyelvi Irodát működtető...megnyit →
(* 1956. jan. 9. Sajószárnya) Nyelvész. Nagymegyeren érettségizett; a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án 1979-ben magyar–szlovák szakos tanári oklevelet, 1982-ben bölcsészdoktori címet szerzett; 1979-től 1992-ig a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa. 1992 és 1999 között szabadfoglalkozású nyelvész, szakfordító, tolmács. A Gramma Nyelvi Irodát működtető...megnyit →
Részletek
(* 1956. jan. 9. Sajószárnya) Nyelvész. Nagymegyeren érettségizett; a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án 1979-ben magyar–szlovák szakos tanári oklevelet, 1982-ben bölcsészdoktori címet szerzett; 1979-től 1992-ig a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa. 1992 és 1999 között szabadfoglalkozású nyelvész, szakfordító, tolmács. A Gramma Nyelvi Irodát működtető Gramma egyesület elnöke. Nyelvpolitikával, nyelvtervezéssel, kontaktusnyelvészettel, szociolingvisztikával, kontrasztív nyelvészettel, fordításelmélettel és lexikográfiával foglalkozik; évtizedet igénybe vevő munkája a teljes szlovák szó- és szinonimakészletet felölelni kívánó szlovák–magyar nagyszótár írása (Fazekas Józseffel). – Fm. Magyar nyelvhasználat – iskola – kétnyelvűség (Lanstyák Istvánnal, 1997); Magyar nyelvtervezés Szlovákiában (Lanstyák Istvánnal, 2002).